Hűha, már megint eltűntem nagyon hosszú időre, de annyira meleg volt, hogy még enni sem volt kedve az embernek, nemhogy állni a konyhában, főzni és utána fényképezni. Nem beszélve a picuriról, akinek nem tudtam megmagyarázni, hogy egyszer vége lesz a hőségnek, csak legyen türelemmel.
Így, hogy hűvösebb van, még ugyan nem csapunk bele nagyot a lecsóba, de íme egy régi kedvenc.
Hozzávalók:
1 kisebb fej karfiol
25 g vaj
25 g liszt
3 dl tej
15 dkg sajt
só, bors, szerecsendió,
zsemlemorzsa
A karfiolt rózsáira szedem és forró vízbe téve megfőzöm, de csak annyira, hogy még ne essen szét.
Egy hőálló tálat kivajazok, és zsemlemorzsával beszórom. Beleteszem szépen sorban a karfiol rózsákat.
A besamel mártáshoz 25 g vajat felolvasztok, amihez 25 g lisztet adok és világos rántást készítek belőle. 300 ml tejet kimérek. A kész világos rántást leveszem a tűzről, mert a tej hideg. Sokszor lehet tapasztalni, hogy azonnal összerántja a forró lisztet a tej. Egy picit hagyom hűlni és ekkor öntöm bele a tej egy harmadát. Így sokkal könnyebb csomómentesre keverni, majd hozzáadom a tej következő harmadát. Ezt is alaposan elkeverem, majd visszateszem a tűzre, ekkor megy hozzá a maradék tej. Szépen lassan sűrű szósszá főzöm. Olyan állagúnak kell lenni a szósznak, hogy a kanál domború oldaláról ne cseppenjen le. Leveszem a tűzről, fűszerezem szerecsendióval és egy kevés sóval.
Itt még nem ér véget a besamel története, mert ebbe a variációba tojás is kell. Hagyom egy picit hűlni a mártást, és két egész tojást egyesével belekeverek. Azért kell egy kicsit hűlnie, mert ugye nem szeretnénk rögtön, egy jópofa tojásrántottává alakítani a gyönyörű, selymes mártásunkat.
A mártást, a karfiolra öntöm, majd megszórom egy kevés zsemlemorzsával és jó vastagon reszelt sajttal.
35-40 perc, 200 C-os sütőben.
Kész a fincsi lakoma. A teteje ropogós, a belseje krémes, kell ennél jobb :)
